Nem tudom, hogy miért, de én teljesen megfeledkeztem arról, hogy létezik Pufuleti. Mondom Severinának, bajban vagyok, nem tudom, milyen szolid ételeket adjak a gyerkőcnek. Mire ő: "Hát én Pufuleti-et adtam neki...." Hogy ez nekem nem jutott eszembe????? Amint hazaértem vettünk is a séta alatt egy csomaggal. Mondanom sem kell, hogy Zsolti nagyon szereti, főleg harapni belőle. Olyan, mint az anyja, mert még az arcán is látszik, milyen élvezet számára jóízűen beleharapni a finom és SÓS kajába.... Persze, nem vittük túlzásba, de jócskán eszegettünk az új/régi finomságból....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése