....

1. Tegnap nálunk járt Réka Sárával és Matyival. Sacó és Zsoltim nem verték le a helyet az együttjátszással, ami érthető, mert Zsoltom épp alvásidő előtt áltt, de azt határozottan állítom, hogy Matyi és Ferkó között nagyon talált a szó.
2. Zsolti zengi az angol ábécét. Hamarosan megérkezik David Angliából és azt hiszem, nem lesz különösebb gondjuk az értekezésben, mert szép lassan több szót tud angolul az én nagy fiam, mint magyarul... Na jó, enyhe túlzás volt, de az tény, hogy korához képest rengeteg angol szót ismer (az ábécé megy hibátlanul, a számok 12-ig, az alapvető színek, gyümölcsök + néhány állat és tárgy).
3. Szegény David, két hétig velünk fog lakni... Vajon túléli? 

....

Ma Zsoltival virágmagot ültettünk. Eredménye: a Caritasos foglalkozáson elmutogatta a "mag ültetős" mondókát, amit eddig még sosem volt hajlandó megtenni. Tanulság leonva.

Newsflash

1. Ferkó megtette első lépéseit a kiságyban, természetesen kapaszkodva és nagy-nagy bizonytalansággal. Kicsi mókus, feltétlenül utol akarja érni bátyuskáját :)
2. Ferkónak az éjjel kibújt az ötödik foga :)
3. Zsolti az este koketált a cicimmel.... mondtam neki, befalhatja, ha akarja, mert neki is szabad a cicit megkóstolni. Volt 3 próbálkozása, legutóbb már csak pár miliméter hiányzott, hogy tényleg szájba vegye mellbimbómat, majd szégyenlősen mosolygott egyet és kezével ellökte magától a cicit (s azzal együtt engem is)... aztán fogta magát és lefeküdt az ágyába és majdnem elaludt egyedül... de csak majdnem... aztán kerekre nyílt a szeme s imádkozhattam neki még egy fél órát, hogy de húnyja be a szemét és hájcsikáljon....
4. Ma Tünde és Karesz pesztrálta Ferkót és természetesen remekül teljesítették a pótszülői feladatokat. Ezalatt Ilonka mama otthon maradt Zsoltival és a 3 óra alatt, míg nem voltam otthon, az egész házat összeszedte és kitakarította, úgy, hogy Zsolti segíthetett a mosogatásban is és a tükör törlésben is!!! (szerintem még a flylady program szerzője is tanulhatna mamától)
5. És akkor még a sok baráti programról nem is írtam: voltunk csajok moziban, míg a férfiak pesztrálták gyermekeinket. És remek volt és én borzasztó elkényeztetve éreztem magam és a férfiak remekül helyt álltak. Na és az anyukákkal összeültünk játszani (persze Zsolti egyet hisztizett egy játéknak, de attól meg jól telt és olya jó volt együtt lenni!). És Izától meg Erikától megtudtam, hogy milyen szuper vagesz játszótér van a Diamant piacnál és eldöntöttem, hogy gyakran fogunk odajárni, mert Zsolti imádja, annak ellenére, hogy dobott egy hátas-fejest az egyik létrán... 
6. Na és akkor azt még le sem írtam, hogy Ferkót beirattuk bölcsibe, méghozzá ugyanabba a csoportba, ahová Kata unokahúgomat is feliratták. Szeptembertől kezd!
7. És még azt is muszáj leírni, hogy tegnap nálunk töltöttek egy fél napot Krisztináék! És remek volt és minden pillanatát élveztem és nagyonagyonnagyon remélem, hogy hamarosan repetázunk. Annál is inkább, hogy Zsolti most ide s tova van Bencéért és Katáért. Csütörtökön ő volt nővéreméknél és kertészkedett Ilonka mamával és hát persze, hogy alig értünk haza már mondta is "Katához, Bencéhez!"

Szóval zajlik az élet és egyre izgalmasabb! 

És mégis van Isten!

Ez már biztos, mert Zsolti ma csekély 20 perc laza könyörgés után hajlandó volt különösebb cirkusz nélkül elaludni egyedül!!! Istenem, csak válna szokássá! Mennyi, de mennyi vitától megszabadulnánk végre! 

Ferkónak két sebessége van: gyors és még gyorsabb

Igen bizony. Alig tanult meg a kicsi mókus négykézláb közlekedni, máris állni akar... 2 percre nem lehet magára hagyni, mert azonnal kap valamit (játékot, lavort, dobozt, széket, kanapét, stb) amibe belekapszkodva felállhat. Szerintem egy kicsit korai ez neki, mert keresztez a lábával, meg lábujjhegyezik, de hát nem lehet megállítani. Na és persze, mivel nem tud még megállni a lábán, akkorákat esik, mint egy zsák. Az viszont a baj, hogy nálunk beton a föld (jó szófordulat, nem mondom)... azon van vagy két vinilin meg egy szőnyeg, de hát, így is egy esés nagyon-nagyon fájhat. Minden koppanás után figyelem a gyerek szemét, rágom a körmöm, hogy nehogy elkezdjen hányni, vagy más tünetet produkálni, hiszen komolyan aggódom, hogy ezektől az ütésektől lényeges baja is történhetne... Ha ő ébren van, nem lehet a konyhában tevékenykedni, mert utánam jön és bemászik a fazakakba, meg a lábamba kapaszkodva feláll, majd lefejeli a mosogató alatti szekrényt.... A minap mosogatok, minden második tányér után megállok, kiviszem a kicsit a szobába, csak azért, hogy mire visszaérek a konyhába, ő már ott is legyen mögöttem, na, és egy adott pillanatban feltűnik, hogy nagy a csend. Odanézek Ferkóra, hát ő ül nagy ügyesen, ölében a lehető legzsírosabb tepsim és a kicsi drága, nagy mosollyal a száján tapicskol a tenyereivel a megkocsonyásodott zsírban. Olyan édes volt, hogy még pánikolni sem tudtam a ruhájáért, hát hagytam egy kicsit élvezkedni s legalább befejeztem a mosogatást... :) Na és azt sem mondtam még el erről a kicsiről, hogy van már 4 foga és hogy napjában háromszor is eszik pépet már..... és még azt tanultam meg ma róla, hogy annyira megszokta a mei-tai-os sétálást, hogy ma végigsírta a babakocsis sétánkat az állatkertben...

Zsoltiról is vannak újdonságok. Nagyon-nagyon felerősödött a játékok iránti félelem-érzete és kedden, mikor Izáéknál voltunk olyan jelenetet rendezett, hogy vizzel kellet meglocsoljam, hogy magához térjen. Őszintén megszólva, kissé megijedtem és fogalmam sem volt, hogy kell az ilyen helyzeteket kezelni. S mivel Izáék is azt mondták, hogy ez a jelenet azért feletébb furcsa volt, hát felhívtam pszichológus barátnőmet, aki vállalta, hogy megnézi Zsoltikát. Nagy örömömre, azt mondta, szerinte nincs a kicsivel semmi baj és hogy ez egy átmeneti időszak, ezért nem kell túlreagálni az ilyen hisztijeleneteket, egyszerűen csak mellette kell lennem, hogy érezze biztonságban magát. Kellemesen lepett meg, hogy Zsolti milyen szófogadó volt Kingával, teljesítette az utasításait, barátságos volt és !!!!! feltette az orrára a Kinga napszemüvegét !!!!! amit velünk soha-soha-soha nem volt hajlandó megtenni. Hát tátott szájjal maradtam és ismételten meggyőződtem, hogy a gyermekek problémáinak eredete tulajdonképpen a szülőkben keresendők. És kaptam is útmutatást meg figyelmeztetést, hogy mit nem teszek jól. Az első számú problémám, amit végülis tudok magamról, hogy túl hamar felmegy a pumpám (és nekem még fel sem tűnik), amit a gyerek érez és amit daccal reagál. Na ezen kéne változtatni, de komolyan, fogalmam sincs, hol kezdjek neki.... Talán jó volna megint jogázni... ?

Na és még azzal szembesülünk, hogy Zsolti a laktózmentes tejtől a héten jól érezte magát, majd amint rendes tejport kapott, megint kezdődött előlről a hasmenés és hasfájás.... Attól tartok laktózérzékenységgel van dolgunk, de ezt még meg kell beszélnünk a doki nénijével. Mindenesetre, 2 és fél éves, abban a korban van már, hogy akár szépen le is szoktathatjuk a tejcsi ivászatról és akkor lehet ez az érzékenység is elmúlik.... Meglátjuk, hogy lesz tovább....

És még egy utolsó kis sztori a mai napra: a héten volt egy jelenetünk, amikor a két kicsi együtt szórakozott. Ferkó ült az etetőszékben, Zsolti pedig lustálkodott a kanapén, lábát az etetőszéken támasztotta. Az etetőszék kezdett arrébb csúszni és ezt a mi nagy tücskünk észrevette. Szánt szándékkal lökni kezdte lábaival az etetőszéket, közben huncutul kacarászott. Ferkó nagyon élvezte a játékot és ő is kacagni kezdett. Kis idő múltán egyik a másikán kacagott és huncutul figyelték egymás reakcióit. Attilával csak álltunk és gyönyörködtünk drága gyermekeinkben, felnevettünk az ő nevetésükön és megállapítottuk, hogy csemetéink máris nagyon szeretik egymást... :)