2012. január 31., kedd

NAGY változások!!!

Múlt szombaton elszakadt Zsolti utolsó cumija... Most bújnak a leghátsó fogai és hát fájdalmában a kicsi szétrágta  mindkét cumiját... No, de mi bizony nem vettünk újat, így az úrfi kénytelen boldogulni cumi nélkül. Napközben nincsenek gondok... szépen viseli a nélkülőzést a fiú, de altatáskor.... phíííí.... na, akkor vasidegrendszer kell! Tegnap délben csekély másfél órát altattuk Ilonka mamával, este pedig egy órán át mondott a kölök alvás helyett, aztán éjfélkor jól összeszidtam s az ágyában hagytam egyedül, hogy aludjon el magától.... Ő mondott tovább, én elaludtam, aztán valamikor éjjel riadtan ugrottam fel, hogy "jajistenemvajonzsoltivalmivan", de ő mélyen durmolt ugyanabban a pozícióban, ahogy én éjfélkor hagytam. Ma délben az altatás már csak 45 percet tartott, de veszekedéssel és 2 fenéksuppintással járt, kíváncsi vagyok este mi lesz.... Mindenesetre nem könnyű az élet cumi nélkül. Vasárnap, Zsolti nagy kínjában ráharapott egy Sindolor kenőcs tubusára, ami kilyukadt és megtöltötte Zsolti száját a zsibbasztó kenőccsel. Azonnal kitöröltem Tücsök száját popsitörlővel (még jó, hogy időben észrevettük), majd a védőnőnk tanácsára Attila felvitte Zsoltit a sűrgősségire. Megvizsgálták, mondták, úgy néz ki nem nyelt sokat a kenőcsből és hazaküdték azzal a feltétellel, hogy ha hányni kezd azonnal visszavisszük.... Na, hányás nem volt, csak fosás, de az sajnos még mindig tart....
Közben a Picurnak is megy a hasikája... de neki mástól: tegnaptól elkezdtük a hozzátáplálást 2 kanálka almalével. Szereti Ferkó, ügyesen leszürcsöli az almalevet a kanálról és a hasmenés sem olyan drasztikus, hogy abba kelljen hagyni az almázást... meglátjuk mi kerekedik még a dologból, de egyelőre csak hülledezek, hogy "úristen hogy eltelt az idő, hogy megnőtt már Ferkó is"...   
Na és még egy nagy hír a mai napra: mától fogva Zsolti óvodás, olyan értelemben, hogy be van iratva a Sportoviba, dosszárja leadva, elfogadva, tehát az ügy hivatalos... :) Nem tehetek mást, mint ismét hülledezni, hogy "úristen hogy eltelt az idő"!

2012. január 21., szombat

Hétvégi rituálé

Mint már említettem, Zsolti minden hétvégén egy napot és egy éjszakát valamelyik mamájánál tölt. Ez az Attila ötlete volt és akkor merült fel, mikor elköltöztünk Mádi mamától.... DE.... mindig mikor Mádi mamától vagy Nagyitól hazajövök elfog a lelkiismeret furdalás... Vajon Zsolti ugyanúgy értelmezi ezt, mint mi? Tetszik tudni Zsoltit először Mádi mamánál hagytuk ott aludni... érthető volt, hisz alig költöztünk el, a két gyerektől én túl sokat nem tudtam mozdítani a házban, nem értem utól magam, kellett egy nap, hogy rendbe szedjük magunkat, ugyanakkor meg Zsoltikának jót tett, hogy egy kerek napot ott tölthetetett, ahol addigi két évét élte... ismerős környezet, na meg Mádi mama... nem kell magyarázni... Aztán rákövetkező héten Attila majdhogynem kijelentette, hogy Zsolti Nagyinál alszik s lévén, hogy ő beleegyezett, megpróbáltuk.... Kicsit aggódtunk, mert nem tudtuk, hogy reagálja majd az úrfi, de semmi gond nem volt végülis, sőt úgy tűnt, nagyon jól érezte magát Tücsök Jutka nagyinál... Azóta ez minden héten így megy, eddig különösebb gond nem volt, se egy zokszó, se semmi... De azért bennem működik a kisördög és az aggódalom... Igaz, hogy míg Zsolti a mamáknál van én ezerrel pótolom az elmaradt házimunkát s ha marad idő, lazítunk egyet Attilámmal: filmet nézünk, társas játékozunk, meg hasonlók..... és az is igaz, hogy ilyenkor Zsolti a központ a mamáknál és olyan törődésben van része megint, mint amikor Ferkó még nem volt meg (értsd: nem kell osztoznia mama/nagyi figyelmén).... De vajon nem érzi-e úgy, hogy meg akarunk szabadulni tőle egy napra? Vajon érti, hogy ezt nem annyira magunkért, mint inkább érte tesszük? Vajon érzi, hogy mennyire hiányzik nekem olyankor? Nagyon furcsa nélküle lefeküdni este, nélküle felkelni reggel.... Azt jobban el tudom fogadni, mikor nappal másnál tartózkodik, de éjszakára, valahogy jobban szereetm magunk mellett tudni... Na de ezt is meg kell szoknom... Hozzátartozik az anyasághoz, el kell tudni engedni őt.... Meg hát, az úrfinak csak nyernivalója van ebből... Mádi mamánál gyakran ott van Bence is és olyankor nagyokat szoktak játszani ketten... Nagyival is egy bensőségesebb kapcsolatot tudtak így kialakítani, amire eddig nem nagyon volt meg a lehetőség, no meg így legalább mi is gyakrabban látogatunk el Jutka nagyihoz, mint eddig.... Szóval.... egy csomó jó dolog származik ebből a kis hétvégi rituáléből, csak remélem, hogy ezt Zsolti is így látja és nem veszi rossz néven az akciót....

2012. január 19., csütörtök

Egy csodálatos nap margójára

Ma egy különösen szép napunk volt.... Délelőtt nálunk járt Ilonka mama és fél óra alatt olyan szép rendet rittyentett a házba, hogy még a tükör is csillogott-villogott, így én nyugodtan tölthettem egy délelőttöt, anélkül, hogy a főzéssel és rendrakással törődtem volna... Köszi mama a segítséget! Aztán bejelentkeztek hozzánk Krisztináék. Zsolti ébredése után érkeztek, Mádi mamával egyszerre... Mádi mama finomságot hozott (mint mindig), így együtt falatoztunk, miközben Zsolti Bencével számítógépezett, Kata meg Ferkót babusgatta... Olyan édesek ezek négyen... úgy tudnak játszani egymással... Zsolti és Bence karácsonykor is, meg Mádi mama születésnapján is remekül játszodtak együtt: kergetőztek, csiklandózták egymást, számítógépen játszodtak... nagyon jól egyeznek... Kata pedig imádja Ferkót! Kéne látni azt a boldogságot az arcán, mikor megpillantja a kis úrfit! És simogatja és babusgatja... igazi kis nő! Szóval együtt voltunk és ennek mindig olyan gyönyörű a hangulata.... Ezért is sajnáltam, hogy el kellett mennem otthonról, de kiudvaroltam nővéreméktől, hogy maradjanak míg haza nem jövök... És én elmentem kórusra... Igen, kórusra... Nagyon vágytam már az éneklésre, a Nagy István kórusra, András bácsira... S mivel barátnőm, Emese, is visszakívánkózott, eldöntöttük, hogy visszaállunk a kórusba... Nem tudom azt szavakban elmondani, higy milyen jól esett ma ott lenni... énekelni (próbálni, mert nem ment az olyan egyszerűen... erősen be vagyok rozsdázva...) Na és akkor hazatérve várt a nagy család, gyerekzsivaly, hinta, poénok, együttlét....szóval olyan ünnep íze volt az egésznek... Aztán pizzát sütöttünk és beszélgettünk... és hiába próbálom leírni, hogy mi minden szépet, jót tettünk együtt, mert úgysem tudnám visszaadni az est hangulatát... Mindenesetre szeretnék sokáig emlékezni erre a mai délutánra.... és remélem hamarosan repetázunk... :D

U.I. Ferkónak kibújt a második fogacskája is :)

Téli beszámoló képekben 2.

... és folytatva a történteket: Karácsony nevében sokan látogattak el hozzánk és mi is meglátogattunk másokat... csak Ilonka mamáékhoz nem jutottunk el szégyenszemre.... 

Szóval, nálunk járt Imola és Zsolt...

.... meglátogattuk dédiéket... és Zsolti azért nincs a fotón, mert éppen kint motorozott a kuytával... azzal a kutyával, ami a tavalyi fotókon még kis gömböc kölök volt....

És elmentünk GYEREKESTŐL Tündéékhez, ahol Zsolti szaloncukorral autózott (mert elfelejtettem vinni neki játékot, de nem gond, mert feltalálta magát), megcsodálta a halakat, kuncogott a cicákkal, eltört egy poharat (ettől eltekintve elég civilizáltan viselkedtek a fiúk.... őszintén megszólva, kissé aggódva vittem ezt a két lúrkót Tünde és Karesz vadiúj házába..)

Zsolti nagyon otthonosan viselkedik keresztszüleivel... mind a néggyel... érzi, hogy ők fontos és közeli emberek...  olyan közvetlenül tud viselkedni velük, mint nővéremékkel, vagy sógornőmékkel.... de nem csoda, hisz mind a négy keresztszülő remek választás volt.... mind nagyon szeretik Zsoltikát :D

Zsolti nagy örömére (és nem csak), az ünnepek alatt Tátic sok időt szentelt a fiúkkal való játékra... :)

Meglátogattak édesapámék is.... Fergeteges flekkent sütöttünk és házi kenyeret ettünk... ünnep volt a javából.... és lakmározás!!!

Az ünnepeket Juditék is itthon töltötték. Nagyon sok remek percet töltöttünk együtt. Gyerekeink szuperül kijöttek egymással, mi szülők meg játszodtunk, nevettünk nagyokat ... nagyon hangulatos volt... Annyira kár, hogy ilyen messze lakunk egymástól, mert nagyon jól talál a szó közöttünk...



A szilvesztert Mádi mamával, Jutka nagyival és Juditékkal ünnepeltük... Rengeteget szórakoztunk... családiasan laza és nyugodt volt... és ünnep illatú...


Tüzijátékot is néztünk. Mi felnőttek nagy izgalommal mutattuk a gyerekeknek, de azt csak Boglárka élvezte úgy igazán...

Sokat kellett sürögni-forogni az ünnepek alatt... Nem vagyok hozzászokva, sokat bénáztam... még gyakorolnom kell a háziasszonykodást... Ez végre egy olyan pillanat mikor én is leültem egy percre... látszik a fáradtság rajtam, de ez egy édes fáradtság...


.... így kezdtük az új évet ....

A fiúk egyre inkább kezdenek kommunikálni egymással...

... sokat huncutkodnak... (amúgy Zsoltinak is van egy fotója, amikor szakasztott ugyanúgy néz ki, mint itt Ferkó...)

Csabi szülinapja alkalmából cukrászkodhattam kicsit... Az angyal hozott cukormáz port és muszáj volt kipróbálni... Amúgy pedig Csabi nagy süti rajongó, így mindig örömmel sütök neki....

... nagyi büntetésben ....

Izáék is jártak nálunk....

A GYERMEKEK :D

Ferkó is kipróbálta a hintázást... különösebben nem érdekli még...

A két mókuska együtt játszik... Ferkó rendkívül örvend, ha Zsolti vele foglalkozik... Zsolti pedig egy nagyon óvatos és gondos nagytesó... Annyira büszke vagyok rájuk....

Az én férfiaim!

Családunk 2012 elején :D









Téli beszámoló képekben 1.


Már olyan régóta készülök leülni és beszámolni az ünnepekről, de folyton volt valami sürgős tennivalóm, amiért az írás halasztódott és most már úgy elhalványult az egész, hogy azt sem tudom, mit akartam leírni eredetileg... Ezért inkább képeket teszek fele egy-két mondattal kísérve...


Zsolti, a diótörő

Zsolti, a cukrász

Kakast pattogtatunk, hogy  cérnárra fűzzük és feltegyük a fára... Csak hát, nem úsztam meg két csomag kipattogtatása nélkül, mert ugye, az elsőt mind felfalta egy kis manó... :)

Éjféli karácsonyozás....

.... ugyanis az angyaljárást Mádi mamánál kezdtük, Jutka nagyinál folytattuk ....

... és egy otthoni, meghitt, békés angyalkodással fejeztük be...

Éjfélkor... csak mi négyen... fáradtan... csendben.... és varázslatosan!!!

Picur már nem bírta ébren.. :D

A játszma hosszan belenyúlt az éjszakába...


A pici is ünneplőt viselt!

Karácsony hetében tátic fulladtra dolgozta magát... Minduntalan másnap jött haza a műhelyből... Ezért olyan jól esett Karácsony napján semmi sietség nélkül, együtt, négyesben ébredni, nyugodtan kávézni, reggelizni... játszani...


2012. január 4., szerda

Az új év első ajándéka


Tartozom egy hosszú beszámolóval az ünnepi élményekről, de addig is el kell újságolni, hogy Ferkó az új évtől egy ici-pici jobb alsó fogacskát kapott ajándékba... :D Ferkó első kicsi fogacskája!!!!