2011. július 28., csütörtök

Fura

Nincsenek itthon a férfiaim. Ferkónak megparancsolták, hogy legyen szives még pocakban ülni egy kicsit és elszöktek egy napra táborozni sógornőmékkel. Olyan fura nélkülük és kicsit aggódok, hogyan reagálja Zsolti a sátorban alvást (bár tavaly kimondottan élvezte)... De ha tátáci ott van, biztos minden rendben lesz, mert nagy a szerelem közöttük :D


2011. július 26., kedd

Ünnep

Vasárnap ismét ünnepeltünk: Ervin tata szülinapját, Mádi mama, Kriszta nénje és az én névnapomat egyben. Juditék is itthon vannak, így végre az egész nagy család együtt lehetett. Gyönyörű délután volt, én nagyon jól éreztem magam s az idő úgy elrepült, észre sem vettük. Kép is készült bőven, meg is nézhetitek itt
Hamarosan repetázunk, hisz a következő napokban ünnepeljük Botondka szülinapját, a Jutkák és Boglárka névnapját, Bence szülinapját és tiszta szívemből remélem, hogy Ferkóét is már végre. :)

2011. július 25., hétfő

Lehet tippelni

Én már két csatát elvesztettem kisebbik fiammal: nem született 19-én, amint a Rák jegyében sem. Két héttel ezelőtt biztos voltam benne, hogy napok kérdése a gólya betoppanása, de úgy látszik Ferkó meggondolta magát. Semmi jelét nem mutatja, hogy kikívánkozna, pedig én már nehezen bírom az állapotot. Érdekes módon, az elmúlt két hétben többet émelyegtem és hánytam, mint életemben összesen... Nem is tudom, mire vélni a jelenséget, de mindenesetre nagyon rossz... Remélem Ferkó azért jól van és ha ő ott bent érzi jól magát, hát akkor maradjon... augusztus 5-ig még joga van rá :D

Én már feladtam a tippelést, de Attila 27-re, Judit sógornőm meg 29-re voksol... Ti?

2011. július 23., szombat

Énekel

Azt hittem, elfogult vagyok, de mégsem. Három nappal ezelőtt Zsolti "lálázgatott" valamit, ami édesanyának is, nekem is egész éneklés-szerűnek tűnt. Nem mertük azért éneklésnek titulálni a jelenséget így egyszeri előfordulás után, de bizony azóta minden nap hallhatjuk kis Tücsköt ezt-azt dúdolgatni. Én már nagyon rég nem zongorázom vagy énekelek itthon, csak este az altatókat... Nem tudom miért, de az utóbbi időben se kedvem, se alkalmam nem volt énekelni és zongorázni, sőt még zenét hallgatni sem volt türelmem. A héten viszont föltettem néhányszor régi kedvenc dalaimat és újrahallgatva őket késztetést éreztem, hogy együtt énekeljek az énekesekkel. Zsolti erre rögvest fel is figyelt és meglepett arccal nézett engem.... Azt már nem tudnám eldönteni, hogy kellemesen volt-e meglepve vagy sem.... Mindenesetre, szerintem ez késztette őt arra, hogy maga is énekelni kezdjen. Az érdekes csak az, hogy nem az ismert gyerekdalokat, altatókat dúdolgatja, hanem maga alkotta kis dallamokat. Az is különös, hogy lálázva énekel, holott a családban nem nagyon szokás a szótaggal való éneklés; ha nem tudjuk a szöveget akkor inkább zümmögjük a dallamot, vagy ná-ná-val helyettesítjük a szöveget, esetleg halandzsázunk.... Persze, azt el sem kell mondanom, hogy számomra mekkora öröm Tücskömet dúdolni hallani. :) 

2011. július 20., szerda

... jelentés ...

Jól vagyunk, egyelőre még csak hárman s bár sok minden történt az elmúlt hetekben, nem volt lehetőségem leírni őket. Túl vagyunk egy nagy rumlin, festettünk, bútort cseréltünk és azt hiszem, most már nagyjából készen állunk Ferkó érkezésére. Zsolti újra és újra bebizonyította, hogy milyen ügyes és értelmes, na meg szófogadó kisfiú, hiszen egy grammnyi problémánk sem volt vele az egész festési kháoszban. Beszéd terén nem nagyon haladtunk előre, viszont csomó más mindenben látok változást, fejlődést, ma például kicsi Tücsök egyedül felhúzta a kis cipőjét, de már a lépcsőn is úgy tud fel-le járni, mint a nagyok. A szüléssel kapcsolatosan kettős érzéseim vannak. Egyrészt várom már, hogy megismerjem a kis Pocaklakót, hogy karjaimban tarthassam, megpuszilgassam, másrészt viszont bűntudatom van, erős bűntudatom, hogy nem tudom felkészíteni Zsoltikámat a nagy változásra. Gyakran mondom neki, hogy testvérkéje lesz s hogy az mivel jár, meg, hogy el fogok tűnni néhány napra s nem egyedül érkezek majd vissza, igyekszem hangsúlyozni napjában többször is, hogy szeretem őt, gyakran összebújunk, kedveskedünk egymásnak, ám tartok tőle, hogy miként éli majd meg Ferkó érkezését. Szívből remélem, hogy szülés után is lesz elég energiám és kreativitásom, hogy fokozottan kifejezzem Tücsöknek, hogy mennyire nagyon fontos nekem s hogy milyen nagyon szeretem....

2011. július 8., péntek

Anya örömére

Zsolti elkezdett szófoszlányokat mondikálni. A héten sok szót megpróbált kiejteni; szerintem Bence jelenléte is motiválta ebben. A szókincsünk így néz ki egyelőre:

ká - szakács
keé - kenyér
ké - kék
zö - zöld
kije - kilenc
tíz - tíz
köe - körte
szuí - szuzi
e ke - ez kell
esz - ezt
táj - táj

Megint eltelt egy hét

Múlt héten kellemes meglepetésben volt részem. Csilla barátnőm látogatott el hozzánk, no de nem egyedül, hanem unokaöccsével, Ádámmal. Játszótereztünk, majd az eső elől bemenekültünk a házba és míg a gyerekek jól el voltak egymással, az autókkal és krétákkal, addig Csici gyorstalpalót tartott a szülésről (mert ő szülésznő), hogy bepótoljam terhestornáról való lemaradásomat. Remekül telt a délután s végre színessé vált egy ronda esős napunk. 
Aztán hétvégén látogattunk. Voltunk Nagyinál és ő megnyírta tátickót. Rövid, komoly, üzletember frizurája lett most az uramnak s bár hiányzanak ravasz fürtjei, be kell látnom, hogy így is elbűvölő pasi :). Voltunk Tünde keresztmamáéknál is, mert megígértük volt, hogy még szülés előtt tisztünket tesszük s egyúttal Iliásszal is megismerkedtünk, a hiúzzal, ki cicának álcázza magát vagy fordítva. Mondanom sem kell, Zsolti nagyon élvezte, hogy ezek a macskák szelídek s símogathatóbbak, mint Pamacska. Így lett a hétvégénk is élményben gazdag és változatos. Csak a fránya egy hete tartó hasmenés ne kavart volna folyton be....
No, de úgy néz ki, elmúlt végre. Főtt murok nem hatott, ahogy a rizs, a hipoallergén tej, BabyBiotics és Hidrasec sem, de egy valami végre bevált, ki nem találjátok, hogy mi. Egy hét durva fosást megállított egy tálka paprikás Krax ropi!!!!! Olyan jóízűen vágta be kicsi fiam, hogy élvezet volt nézni, hát még tapasztalni, hogy másnap a székletek száma ötről kettőre csökkent, állagban is lényeges változásokat hozva!
Visszatérve a ronda esős napok témájára. Egy kicsit már meguntam a szobafogságot. Mi tagadás, Zsolti is. Minden cselt bevetettünk, hogy szebbé tegyük a kölyök napjait, még kerámia festékkel is lefestettünk rózsaszínre egy fa tankot és papagáj zöldre egy másik fa autót. De hétfőn, már nem volt ötletem. Persze  Zsolti rátalált egy ecsetre és rögvest eszébe jutott, milyen jó móka volt az autókat festegetni, így úgy döntöttem, eljött az idő, hogy megismerkedjünk a vízfestékkel. Uracskámat szalasztottam kellékekért és fiam bizony egy órán át, a legnagyobb türelemmel, szófogadósággal, csendességgel festegetett. Azóta is hanyagolódnak a kréták, mert a nagy szám a vízfesték, még Bencét is megfertőztük, hisz pár napja nálunk vakációzik.
Bence jelenléte nagy dobás mindennapjainkon. Olyan jó délelőttönként nem egyedül lenni. Jól esik a két srác társasága, mert több a vidámság és derű és még az esős idő sem tud lehangolni. Ha pár percre kisüt a nap, futunk is sétálni, közben nagyokat fagyizunk (Zsolti is!!!!), csúszdázunk, szaladgálunk, filózunk s valahogy szebbnek tűnnek az órák.
Ma Ferkót is újra láthattuk. Hála Istennek jól van a kis csemete, ügyesen gyakorolja a légző mozgásokat, megfelelő pozícióban fekszik és a köldökzsinórt markolássza. Doki szerint elképzelhető, hogy igyekezni fog a világgal való ismerkedéssel és nincs kizárva, hogy már két hét múlva ölünkben tarthatjuk a kis pocaklakó pincurt. Őszintén megszólva, már alig várom!!!!
Aztán este nálunk jártak Krisztináék. Katának holnap üljük születésnapját és ennek tiszteletére a kis lejányzó nagy erőfeszítéseket tesz, hogy lábra álljon, sőt támasszal már sikerül is neki. A héten kiderült, hogy szolidarizál a foghíjjas Bencével is, mert Katának is el kezdtek bújni a fogacskái.... Hogy eltelt az idő. Úgy tűnik, csak most született s lám már első évfordulóját ünnepeljük.... 

Zsolti festmény no. 1. - itt még fogtam a kezét, segítettem neki, amennyire hagyta

Zsolti festmény no.2. - itt már nem segítettem

Zsolti festmény no. 3. - a szokásos kerekecske dombocskák

Zsolti festmény no. 4. - ekkor már a színek keverése volt a nagyobb élvezet

fagyi