Zsolti már egész pici korától nagyon ügyesen átaludta az éjszakát. Most azonban, nem tudom mi történt, borzalmas éjszakáink vannak. Míg taknya-nyála egybefolyt fél óránként ébredtünk, hisz nem kapott levegőt és fulladt meg. Most viszont már nem folyik az orra olyan nagyon és mégis virrasztunk éjszakánként.
Este fél kilenckor kicsi tücsköm már dől ki a fáradtságtól, muszáj lefektetni. De elalvás előtt nem hajlandó egy jót enni, mindig csak a felét issza meg az előkészített tejcsinek. Aztán hajnali ötkor, rosszabb esetben 3-kor, legrosszabb esetben pedig 3-kor és 6-kor felébred és nem hajlandó visszaaludni másfél óra erejéig. Ma éjjel felébredt 2:45-kor, visszaaludt 5-kor. Tizstába tettük, megetettük Zsoltit, ő még játszani is akart volna, ha lett volna kivel. 7-kor már gügyögött, aztán nyolckor irdatlan sírásba kezdett, hogy ő éhes. Hát becsület szavamra, nem értem. Áttértünk a kettes Milumilre, ami konzisztensebb, mint az eddigi; lefekvés előtt kap enni; mától fogva pépet adok majd neki estére, vagy nem tudom mit csináljak.... Ki vagyunk készülve a fáradtságtól. Zsolti persze, vígan átmosolyogja a napot, mi pedig tátácival kenjük egymásra a feladatokat, hogy közben lophassunk magunknak még néhány perc szunyokálást...
Adjatok ötletet, mi lehet a gond.... Miért kell Zsoltinak minden éjjel virrasztania legalább másfél órát? (Kismamák, egész ijesztő visszagondolni, hogy terhességem harmadik trimeszterében én magam sem tudtam aludni hajnali 3 és 5 óra között, vagy reggel 6 és 9 óra között.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése