Franc egyen szemfogakat! Már hetek óta kínozzák Zsoltit. Szegény gyermeknek alig van már nyugodt éjszakája miattuk. Ma például déli alváskor olyan fájdalom tört rá, hogy fél órán át nem lehetett lelket verni bele. Nem tűrte, hogy bármi érintse száját, csak ordított hatalmas krokodil könnyekkel, míg már az önkívületi állapot határán állt, aztán hányni kezdett, fulladozni, azt sem tudtam mit kezdjek vele. Kétségbeesésembe hideg vízzel mostam meg az arcát, hogy térjen magához. Sikerrel jártam, mert néhány másodpercre elhallgatott s meglepődésében végre lereagálta, hogy az ölemben van és vigasztalni próbálom. Sok ringatással és énekléssel kissé lecsillapodott, még fél órát kapkodott a levegő után, aztán nagy nehezen elaludt. Borzalmas ezt a kínlódást végignézni. És még a fájdalomcsillapító sem segít szegénykén. Csak bágyadt, zsimbi, nem játszik, nem nevet., nem eszik... alig lehet kedvében járni..... :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése