2012. június 22., péntek

Ezt most már utálom

Szép lassan mindennapos vitáink vannak Attilával és mindig ugyanazon a témán: nincs pénz, hová lett a pénz? Se nem iszunk, se nem cigarettázunk, tésztát sem veszünk, sőt szórakozóhelyekre sem járunk. Akkor hova a fészkes fenébe tud elmenni szempillantás alatt az összes pénzünk?????? Gyűlölöm már ezt az állapotot, gyűlölöm, hogy egész szerelmünk varázsát megmérgezi a pénz, vagy inkább annak hiánya, és gyűlölöm, hogy ezeket a vitákat végighallgatja ez a két csöpp gyermek és azt sem tudják, miért hangoskodunk egymással... és utálom, utálom, hogy minden napunkat átszövi ez a fajta aggódalom, hogy vajon, hogy lesz holnap és utálom, hogy folyton felmenőink kell kisegítsenek még a számlákkal is és utálom ezt a lehetetlen Romániát, hogy semmi lehetőséget nem biztosít fiataljainak és utálom ezt a materialista világot, ami szép lassan már nem is hasonlít arra a világra, amiben én felnőttem és kimondottan gyűlölöm, hogy a társadalmunk belekényszerít egy olyan életmódba, ahol látástól vakulásig hajtani kell a mindennapi betevő falatért, hogy aztán semmi idő meg erő ne maradjon egymást szeretni.... 

3 megjegyzés:

  1. Ismerős ez az érzés... mi is sokáig így voltunk, hogy nem igazán jöttünk rá, hogy mire megy el a pénz ha se nem cigizünk, italra nem költünk, stb. Azóta vezetjük excel táblázatban a költségvetést, és mindent beírunk. Kiderült, hogy nagyon meg van drágulva a kaja, és a háztartási költségek is kb 30%-al növekedtek 1 év alatt... megéri vezetni a listát, mert így látni fogjátok, hogy honnan lehet egy kicsit lefaragni a kiadásokból - habár ez szinte lehetetlen manapság. Sok sikert!

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm a hozzászólást és a tippet! Én is gondolkodtam már ezen a listás dolgon, de még nem voltam elég elszánt ahhoz, hogy meg is valósítsam, ám ha így haladunk tovább, muszáj lesz beazonosítanunk, hol csúszik el a pénz...

    VálaszTörlés
  3. Nem biztos, hogy elcsúszik (fölösleges kiadás), de legalább tudod mire ment el, hova kerül. Mi is vezettünk táblázatot, de egy idő után nem bírtuk követni minden nap beírni a legapróbb kiadást is, a nyugták elkallódtak, így abba hagytuk, de legalább volt egy képünk róla, hogy mire mennyi megy el abban az időszakban. A neten már nagyon jó költségvezető programok vannak, táblázatokkal , a program grafikonokat is készít kategóriánként (például kimutatja, hogy lakhatásra számlákra a jövedelem hány százaléka megy el), stb. bevételt kiadást külön fel lehet tüntetni, átlagot számol, stb., mindez egy-két gombnyomás. Én arra emlékszem, hogy a szüleim legtöbbet a pénz miatt veszekedtek, sajnos...és hiába nem akarom, néha mi is követjük példájukat. Amit írtál sajnos szóról szóra mind igaz, én is teljesen így gondolom erről a világról ezeket... Kitartást, jönnek még jobb idők, és valahogy ne legyen a szeretet pénzfüggő, habár a hangulat nagyon az a legtöbb családban. Ilyenkor mindig olyan példákra gondolok amikből erőt meríthetek, elég ehhez egy-két történet, cikk innen-onnan. Szíven ütött a májrákos lányommal egyidős kislány esete, ahol a pénz nem arra kell mint nekünk...csak egészség legyen! Tudom én túl elsarkított, de például ott van egy anya 7 gyerekkel maradt egyedül tanári fizuval, mert a férje motorbalesetet szenvedett, a legkisebb csak két éves volt, ezt a nők lapjában olvastam, és valahogy túl éltek mindent, és tud mosolyogni és szeretni. Biztos sok példa van, én is morgok eleget, veszekszek gyerekekkel, stb. de általában valami felébreszt. Minap annyira kiakadtam S. viselkedésén, hogy kiabáltam vele a játszón és el is sírtam magam, hogy ez így nem mehet tovább, aztán 15 perc múlva hazafele majdnem elütötte egy busz. Akkor meg azért sírtam el magam, mert megmenekült. Szóval a nyavajgásomra választ kaptam fentről, ordíts csak ordíts, mert egy pillanat alatt elveszem tőled, úgy jobb lenne? Figyelj a jelekre. Nekem ez néha nagyon bejön.

    VálaszTörlés