Pöttyös karácsony

Karácsony előtt egy héttel Zsolti himlős lett, karácsony első napján pedig Ferkó és én is himlősek lettünk. Zsolti és én könnyebben vészeljük, de Ferkó szegény nagyon kiütött és borzasztó rossz a hangulata, fájdalmai is vannak. A szenteste szép volt, de az azt követő napokat átszőtte a Ferkó iránti aggodalom, az én rosszullétem és Zsolti bezártságból származó hisztis jelenetei. Mádi mama átvette Zsoltikánkat, Attila a házi munkát, így Ferkóval zavartalanul zsémbelhetünk hol jobbra, hol balra. Valahogy másképp álmodtam az idei ünnepeket, de így is szép volt. Elég reményvesztett voltam december elején, ugyanis nem tudtam mi a csudából fog angyalkodni az angyal, de az Isten és a család kirendelte. Nem többet, nem kevesebbet, pont csak annyit, hogy a gyerekeknek gyönyörű karácsonyt teremthessünk, hogy ők ne érezzék azt az anyagi válságot, amiben éppen vagyunk. Most az újév közeleg és én nagyon hálás vagyok az Istennek, hogy épségben megtartott minket és arra kérem, jövőre is adjon nekünk egészséget és megannyi sok munkát Attilámnak és nekem, hogy végre az anyagi biztonságunk is meglegyen, minek hiányában túl sokszor voltunk már idegesek, haragosak és türelmetlenek egymással szemben. Nem óhajtok meggazdagodni, csak éppen lehetőséget kapjunk, hogy sorainkat rendezzük, hogy végre ne szürkítsék a békességünket a pénz okozta aggodalmaink.

Drága olvasóim, köszönöm, hogy írhatok nektek, hogy virtuálisan "meghallgattok", hogy vésszelepem vagytok. Kívánom, hogy legyen egy örömökben és egészségben gazdag új évetek!

diszítés Mádi mamánál

angyaljárás Mádi mamánál

így csíkos, úgy csíkos, kockás

az itthoni angyaljárást nagyban gazdagította Sándor tata angyala is

a "kötelező" családi fotó (ragaszkodom, hogy bár legalább ünnepekkor készüljön ilyen)

a gyermeknapi ajándék karácsony alkalmából "renenszánszát" élte

reklámfotó

igen, aznap éjjel EGYÜTT!!!!!!! aludtak a sátorban