2012. augusztus 24., péntek

Haladunk, haladunk


  1. Beviszem a "szipókás" üdítőt Zsoltinak. Elveszi és a legnagyobb természeteséggel odamondja nekem "Köszönöm." Az állam leesett. Hát már magától is tudja mondani, anélkül, hogy én noszogatnám?!
  2. Megyünk triciklivel Mádi mama felé, mikor találkozom egy ismerőssel és leállok beszélgetni. Zsolti előre megy pár lépést, megáll, a buszokat nézi és türelmesen MEGVÁR! Hát ilyen is van, hogy nem kell futnom utána, mint egy őrült, hanem türelmesen kivárja azt a két percet?!
  3. Eszi a paradicsomlevest és azt mondja magában "Molnár Szilárd Zsolt". Csak úgy a semmiből. Hát mégis megjegyezte, mikor tanítani próbáltam?!
  4. Tegnap este bisztróztunk. Mondja az apja Zsoltinak: "Menj, hozd vissza a testvérkédet!" És Zsolti elmegy, kézen fogja testvérkéjét és megpróbálja visszahozni, de mikor a kis makrancos keresztbe tesz neki és meglóg Zsolti sírni kezd: "Elment Ferkó. Sem sikerült! Semmi sem sikerült!" És akkor elmagyaráztam neki, hogy ügyesen próbálkozott és megdicsértem szófogadóságáért.
  5. Tegnapelőtt azt mondja Zsolti: "Halpasztát kérek." Készítettem, megette. Tegnap azt mondja: "Tortát kérek. Süssünk tortát. Együnk fehér tortát." Sütöttünk. És nem kellett készítenem hozzá sem krémet, sem glazúrt, mert ő a tortát "fehéren" kérte, azaz simán és még melegen (az én aggodalmamra) megevett belőle két jó nagy szeletet. És ha inni kér azt is elmondja, hogy hűsítőt kér vagy sima vizet. És egyre gyakrabban tartja magát ahhoz, amit kér. :)
  6. Ferkó ma rám néz, elém tartja a piros autót és kristálytisztán odamondta "autó".
  7. Ferkó kezére csapok mert ezeregyedik alkalommal is hiába mondom neki, hogy nem szabad leszedni a vakolatot az erkélyről és főleg nem szabad megenni, mire ő toporzékolva visít egyet, majd pont úgy megcsapja a mellette lévő porszívó csövét, ahogy én a kis kezét. Ki kellett adja magából.(Igen, tudom, tanulság levonva.)
  8. Ferkó elvenné Zsolti helikopterét. Rászólok, most Zsolti játszik vele, mire ő dühében lájtosan paskolni kezdi Zsolti fejét. Rászólok "Ferkó, nem szabad, fáj Zsoltinak!", mire összekulcsolja kezét, lehajtja fejét, szégyenlősen néz fel rám és fürkészi lehet-e ebben a helyzetben a határokat feszegetni. Szigorú nézést mímelek, fenyegetek az ujjammal, mire ő lehajtja fejét és elfogadja, ez most nem az az alkalom.
  9. Megszidom Ferkót: "nem szabad ledobni az üveg poharat, mert eltörik", mire ő ugyanúgy megrázza a kezét ahogy én rázom neki intően az mutató ujjam ("nana"-intés). :D 
Estére meglett a 10. pont is. Ferkó kiborított egy jó nagy adag puffancsot és Zsolti nagy élvezettel több ízben végihajtott rajtuk a triciklivel. Mikor megúnta a mókát, elővettem a porszívót és a kezébe nyomtam, hogy szedje össze maga után a szemetet. Zsolti szó nélkül fogta a porszívót és összeszedte a puffancs morzsa nagyját. Olyan büszke vagyok rá, hogy hasad szét a májam :D 

2 megjegyzés: