Mozgalmas napjaink vannak. Minden napra műsor van. Hétfőn Juditékkal búcsú-játszótereztünk, kedden Évivel társalogtunk (évente kb. egyszer találkozunk, de az mindig ünnep számba megy és remekül telik), ma Tündés napunk volt (egész nap együtt voltunk, állatkerteztünk, játszótereztünk, tortáztunk és miden ami szuperjó :), aztán holnap babás-mamás találkozóra tervezünk menni (még kiderül, hogy én hány babával) és pénteken az én szeretett zenepedás barátaimmal ülünk össze végre már. Már csak egy mozizás kell beférjen a hétbe, hisz van egy ingyen jegyünk és akkor kimondottan tökéltese lesz :D
Na és még azt akartam leírni, hogy tegnap este zsolti szájon rúgott úgy, hogy majd kiverte metsző fogaimat (véletlenül, igaz, de könnyen elkerülhette volna egy kis odafigyeléssel) és én rácsaptam a lábára, mire ő "Szegény Zsolti". Na, mondom, jól van, és édesanya meg a fogai? Ez a szöveg amúgy a Mickey Egér Játszótere rajzfilmsorozatból jön, ami jelenleg a sláger nálunk. Érdekes, hogy nálunk a rajzfilmek lendítenek a gyerek beszédfejlődésén (nem tudom mosolyogjak-e vagy szomorkodjak az ügyön). Na de ennek a rajzfilmnek a hatására elkezdett nagyobb lendülettel szerepjátékozni a fiú, interakcióba lépni velünk (azaz, kérdésre válaszolni, utasítást végrehajtani meg hasonlók) és érdekes mondatokkal előhozakodni, mint a fenti meg "Mi ütött beléd?", "Jaj, eltűnt a vonat, nem láttad ki volt az?" meg... na most nem jut eszembe, pedig van egy pár....
És azt is el kell mondani, hogy Ferkó el kezdett mondikálni. Azt mondja: "totó" , azaz autó, sőt "ző totó", azaz zöld autó, na és persze emellett: mámá, baba, hám. De most mennem kell, mert Zsolti kér egy titkos mikkentyűt ugyanis meg kell oldanunk valami talányt, rejtélyt a vonatokat illetően.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése