Megint eltelt egy hét

Múlt héten kellemes meglepetésben volt részem. Csilla barátnőm látogatott el hozzánk, no de nem egyedül, hanem unokaöccsével, Ádámmal. Játszótereztünk, majd az eső elől bemenekültünk a házba és míg a gyerekek jól el voltak egymással, az autókkal és krétákkal, addig Csici gyorstalpalót tartott a szülésről (mert ő szülésznő), hogy bepótoljam terhestornáról való lemaradásomat. Remekül telt a délután s végre színessé vált egy ronda esős napunk. 

Aztán hétvégén látogattunk. Voltunk Nagyinál és ő megnyírta tátickót. Rövid, komoly, üzletember frizurája lett most az uramnak s bár hiányzanak ravasz fürtjei, be kell látnom, hogy így is elbűvölő pasi :). Voltunk Tünde keresztmamáéknál is, mert megígértük volt, hogy még szülés előtt tisztünket tesszük s egyúttal Iliásszal is megismerkedtünk, a hiúzzal, ki cicának álcázza magát vagy fordítva. Mondanom sem kell, Zsolti nagyon élvezte, hogy ezek a macskák szelídek s símogathatóbbak, mint Pamacska. Így lett a hétvégénk is élményben gazdag és változatos. Csak a fránya egy hete tartó hasmenés ne kavart volna folyton be....

No, de úgy néz ki, elmúlt végre. Főtt murok nem hatott, ahogy a rizs, a hipoallergén tej, BabyBiotics és Hidrasec sem, de egy valami végre bevált, ki nem találjátok, hogy mi. Egy hét durva fosást megállított egy tálka paprikás Krax ropi!!!!! Olyan jóízűen vágta be kicsi fiam, hogy élvezet volt nézni, hát még tapasztalni, hogy másnap a székletek száma ötről kettőre csökkent, állagban is lényeges változásokat hozva!

Visszatérve a ronda esős napok témájára. Egy kicsit már meguntam a szobafogságot. Mi tagadás, Zsolti is. Minden cselt bevetettünk, hogy szebbé tegyük a kölyök napjait, még kerámia festékkel is lefestettünk rózsaszínre egy fa tankot és papagáj zöldre egy másik fa autót. De hétfőn, már nem volt ötletem. Persze  Zsolti rátalált egy ecsetre és rögvest eszébe jutott, milyen jó móka volt az autókat festegetni, így úgy döntöttem, eljött az idő, hogy megismerkedjünk a vízfestékkel. Uracskámat szalasztottam kellékekért és fiam bizony egy órán át, a legnagyobb türelemmel, szófogadósággal, csendességgel festegetett. Azóta is hanyagolódnak a kréták, mert a nagy szám a vízfesték, még Bencét is megfertőztük, hisz pár napja nálunk vakációzik.

Bence jelenléte nagy dobás mindennapjainkon. Olyan jó délelőttönként nem egyedül lenni. Jól esik a két srác társasága, mert több a vidámság és derű és még az esős idő sem tud lehangolni. Ha pár percre kisüt a nap, futunk is sétálni, közben nagyokat fagyizunk (Zsolti is!!!!), csúszdázunk, szaladgálunk, filózunk s valahogy szebbnek tűnnek az órák.

Ma Ferkót is újra láthattuk. Hála Istennek jól van a kis csemete, ügyesen gyakorolja a légző mozgásokat, megfelelő pozícióban fekszik és a köldökzsinórt markolássza. Doki szerint elképzelhető, hogy igyekezni fog a világgal való ismerkedéssel és nincs kizárva, hogy már két hét múlva ölünkben tarthatjuk a kis pocaklakó pincurt. Őszintén megszólva, már alig várom!!!!

Aztán este nálunk jártak Krisztináék. Katának holnap üljük születésnapját és ennek tiszteletére a kis lejányzó nagy erőfeszítéseket tesz, hogy lábra álljon, sőt támasszal már sikerül is neki. A héten kiderült, hogy szolidarizál a foghíjjas Bencével is, mert Katának is el kezdtek bújni a fogacskái.... Hogy eltelt az idő. Úgy tűnik, csak most született s lám már első évfordulóját ünnepeljük.... 

Zsolti festmény no. 1. - itt még fogtam a kezét, segítettem neki, amennyire hagyta

Zsolti festmény no.2. - itt már nem segítettem

Zsolti festmény no. 3. - a szokásos kerekecske dombocskák

Zsolti festmény no. 4. - ekkor már a színek keverése volt a nagyobb élvezet

fagyi