- Lemesteriztem! Az egész nagy család mozgósult, hogy ez megtörténjen!
- Lévén, hogy írnom kellett, Zsolti sokat volt a család többi tagjára bízva. Zuracskám is nagy szerepet vállalt: zokszó nélkül fürdetett, etetett, altatott, öltöztetett, sétáltatott, stb. Ennek következtében a tátic és Zsolti közötti kapcsolat még bensőségesebbé vált, minek különösen örvendek.
- Attila és a család hozzáállása elindított Tücsökben egy önállósodási folyamatot: egyedül megy le/jön fel a lépcsőn; egyedül mos fogat; egyedül fürdik (mármint egyedül van a kádban); amint belép a házba leül a földre és várja, hogy levegyük a cipőjét; e héttől fogva már 22-es cipőt hord; kezd koketálni a szobatisztaság fogalmával; a ceruzát/pixet úgy tartja kezében, ahogy a nagyok; engedi, sőt élvezi ha kezét fogva vezejük az irkát és úgy rajzolunk mosolygó figurákat papírra/táblára; le tudja törölni a táblát; ételét (értsd: alma, keksz, bármi amit hosszan majszol) és cumisüvegét már nem dobja a földre, hanem vagy az asztalára teszi, vagy a kezünkbe adja; mondja, hogy táj, tíz, víz és a számolás dallamát is tudja már :); integet és ad puszit kérésre is....
- Zsolti nagyon szereti Bencét, múlt héten, mikor nálunk volt, le nem lehetett vakarni Bence nyakából: az ölébe ült, kezénél fogva húzta maga után a házban, provokálva a fogócskázást, meg ilyenek... De Zsolti Katával is szívesen játszik, persze nagy trógerül folyton kivéve Kata kezéből a játékokat....
"Kis tücsök, kis tücsök, minden este itt ülök..." - dúdoltam esténként pocakomat símogatva, arról ábrándozva, milyen is lesz az élet, ha majd megszületik várva-várt kisfiunk, Zsoltika........... És azóta már megérkezett Ferkó is :)
2011. június 29., szerda
Újdonságok
Címkék:
Gondolatok
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése