Macskarisztokraták

Lévén, hogy Zsolti már nagyon elmúlta a másfél évet és még mindig nem beszél egyáltalán, úgy döntöttem, tenni kell valamit, hogy ösztönözzem. Első számú lépésünk, hogy amikor csak lehet elvesszük a hamis cumit. Sokat beszélünk hozzá, számolunk, mindent igyekszünk a legegyszerűbben megnevezni és/vagy elmagyarázni neki, altatáskor és fürdéskor mondókázunk, Gryllust hallgatunk. De lévén, hogy a dolgozat miatt most nem tudok vele úgy foglalkozni, ahogy szeretnék, gyakran néz TV-t, miközben az autókkal játszik, vagy rajzol. A Duck TV-n nem beszélnek, a Minimax rajzfilmektől gyakran fél, a Maszkabált már unja, így eldöntöttem, hogy régi Disney rajzfilmeket teszek fel neki - azok szépek is, kedvesek is, a szinkron is kiváló minőségű. Elsőként a Macskarisztokratákat vetettem be, ugyanis Zsolti különösen nagyon szereti a cicákat - valóságos és rajzfilm cicákat egyaránt. Totál siker volt. Az ijesztő részeket futtatjuk, a dalos részeket újra és újra megnézzük, s Zsolti ha csak hallja Chevaliert amint a kezdő dalt énekli, már fülig érő mosollyal várja, hogy a képernyőn megjelenjenek a kiscicák. A következő rajzfilm Susi és Tekergő lesz, mely a kisbaba születésének témájával remekül illik élethelyzetünkhöz, a testvér váráshoz is.