Zsoltikám napról napra többet mondikál a mi nyelvünkön: tapi/lapi/laki (lapi), kééé (kék), játééé (játék), fü (fül), sze (szem), sziszi (cici) és biztos valamit kihagytam.
Emellett pedig még van egy újdonság. Mádi mo-tól kapott kedden az én kis fiam egy sütőtöknek álcázott plüss cicát, vagy cicának álcázott plüss sütőtököt (ki hogy látja, lényeg az, hogy füle is, farka is van). Ez cicát Zsolti nagyon szereti. Mikor rátalál kacag neki, megölelgeti, hurcolja mindenhová. Meg is tanultuk, hogy az a Miáu-miáu cica, s ha azt kérdezzük: "Hol van Zsolti a miáu-miáu cicád?", rögvest keresni kezdi kicsi barna szemeivel. Amint megtalálja rámutat, mosolyog és felkacag, ölbe veszi és arcához simítja. Ha jó kedvében van, kérésre még ide is hozza nekünk kis kedvencét. Most már teljesen biztosak vagyunk tehát, hogy érti a "hol van" kérdést és a "hozd ide" parancsot is.
Továbbá pedig azt is el kell mondani, hogy kicsi Tücsök igazi fiú. Egyvégtében kisautó van a kezében, burrog nekik, forgatja a kereküket, tologatja őket kis kezeivel, ha netán nem akad kézügybe egy autó, akkor a legót is autóként kezeli. Ha sétálunk is, minduntalan az autók érdekli. Forgatná a kereküket, a lámpájukat csodálja.... Igazi fiú! Olyan édes és én olyan büszke vagyok rá.... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése