Nem tudom, mi történik, de Zsolti már egy hónapja folyton betegeskedik. Tegnap este belázasodott, ma egész nap forró volt kicsi gyermekünk, és a kedélyállapota is oly rossz volt, hogy alig lehetett kicsikarni tőle egy mosolyt.
Az egész tegnap este kezdődött Rékáéknál. Végre eljutottunk hozzájuk egy rövid látogatásra. Eleinte élvezték is a gyerekek, de hirtelen Zsolti ölbe-baba lett, és zsimbike, és sírt; láttam, valami nincs rendben. Mondtam is Rékának, jövünk haza, s míg én cipőt húztam, kabátot vettem, kicsikém ölbe kérezkedett Rékához s meleg fejével odabújt arcához. Ennek láttán már biztos voltam benne, hogy izgalmas éjszakának nézünk elébe. Úgy is lett. Éjjel 3-kor felébredtem Zsolti nyögésére, rendkívül forró volt, persze a füllázmérő eleme megadta magát, más nemű lázmérést meg nem tűrt el kicsi fiam. Hát jött a paracetamol kúp, a krumpli a zokniban, az ecetes-vizes borogatás. Reggel 8-kor elismételtük a "játszmát", és persze ma hat óránként kapta a paracetamolt. Reményem, hogy a foga okozza a bajt, de biztonságból holnap felkeressük a doki nénit, kivel már hetente van találkánk az utóbbi időben.... Kicsit aggódom, nehogy vasárnap fázott volna meg kicsi Tücsök az én hibámból.
Vasárnap ugyanis ellátogattunk Tünde keresztmamáékhoz. Busszal mentünk s míg vártunk a megállóban, Zsolti koslatott. A pocsolyákra is rátalált, én meg hagytam, hogy pocsolyázzon, mert hát minden gyerek szeret pocsolyázni. Igen ám, de mire észbe kaptam volna, a nadrágja mind megszívta magát vízzel, a harisnyája is átnedvesedett, cipője átázott. Kb. 10 percet maradt így kisfiam, hisz amint megérkeztünk Tündéékhez, átöltöztettem száraz ruhákba. Most viszont szánom-bánom bűnömet, mert lehet pont ezzel okoztam ismét hűlést kicsi kincsemnek. Most már mindegy, tanulságot levontam.
De jól telt Tündééknél. Zsoltinak nagyon tetszett "Máu" és sokat kacarászott neki. Közben mindent elmozdított a helyéről, amit csak lehetett, letámadta a lapitopit, az egeret. Így tett Izáéknál is szombaton (ez egy ilyen látogatós hétvége volt), tésztát, növényt, gyertyát, ikebanát, mindet menteni kellett a kicsi kezeitől. Sajnálom, hogy a tegnapi játszó délután rosszul sült el, pedig olyan jól kezdődött. Kicsi Tücsök és Sára felfigyeltek egymásra és játszottak is együtt egy kicsit, meg nekem is olyan jól telt Rékával dumálni, de hát ez van. Mi ha lerobbanunk, nagyon lassan és hosszasan gyógyulunk.....
A láz s a rossz hangulat ellenére Zsoltika mégis szerzett meglepetést nekünk. Mádi mamának( újabban Dima) mutattam egy technosan feldolgozott Für Elise-t, mire Zsolti három ütemet együtt dúdolt a hangszóróval.... Dimának és nekem leesett az állunk: ez az egy éves és egy hónapos kölök három ütemnyi Beethovent dalolt!!!!???? Hajlamosak vagyunk véletlennek tekinteni, de már-már olyan sok az ilyen "muzikális véletlen", hogy kezdem elhinni, fiamnak elég sok adatott a zenei tehetségből. Remélem ez megmarad. Nem akarok ugyan zenészt nevelni belőle, de ha netán mégis azzá válna, én nagyon örvendenék neki.... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése