2012. június 7., csütörtök

Ferkóról és aztán bátorságról

  1. Tegnapelőtt este Ferkó folyton huncutkodott a cicivel. Végül fogtam magam és eltakartam a blúzommal melleimet. Ferkó dühösen nyafogott, majd fogta magát s egy határozott mozdulattal félretette kezemet, felemelte a blúzot és megkereste magának a cicit. Dészkurköréc gyermek, nem mondom.
  2. Begurult a labda a szétszedhető doboz egyik lehajtott oldala alá. A világ legtermészetesebb dolgaként felemelte a doboz oldalát és kiszedte alóla a labdát. 
  3. Kibújt Ferkó 7. és 8. foga.
  4. A kis úrfi megtanult lemászni az ágyról és néhányszor már az is előfordult, hogy felmászott rá. Természetesen, a tegnap, mikor valakivel telefonon beszéltem s a kicsit nyugodt lélekkel az ágyon hagytam, hisz napok óta ügyesen közlekedik le róla, Murphy drágajó törvénye szerint akkorát zuhant az ágyról, hogy alig tudtam lelket verni belé.
  5. Ferkó fiam kezd huncutkodni: provokálni, csiklintásra várni, gurigázást kérni, kukucsizni, rosszaságot tenni csak azért, "mert akkor anya biztos rámnéz" és nagy trógerül szembevigyorogni engem, mikor a brutális harapásáért szidom.
  6. Igen, Ferkó úgy harap, mint egy kutya. A minap több, mint 10 barna/lila/sárga/piros/fekete/zöld foltot számoltam meg csak a bal karomon és kezemen, ma véraláfutásosra harapta a bal mellbimbómat, a vállam is úgy néz ki, mint vad szeretkezésben lenne részem minden este... szóval... van valakinek kölcsön egy szájkosara?
  7. Mikor Ferkó mérges akkor térdepelve rugózik, fejét hátraveti, sírva mondja, hogy "Ba-ba-ba-ba-ba-ba-ba", miközben össze-vissza hadonászik a kezeivel. Ha elkeseredik, négykézláb elindul, mindegy merre, de megy (rendszerint neki egy ajtófélfának vagy egy szekrénynek), fejét lehajtja, mint Füles a szamár, és két sírógörcs között azt mondogatja "Ma-ma-ma-ma-maaaaa".
A bátorság pedig Zsoltival kapcsolatos, ugyanis tegnap az összes "dobozba eltett játékot" elővette és játszott velük: kezdte a pufulécből nyert felhúzhatós teknőssel, folytatva a Fisher-Price betű-telefonnal, a Nagyitól kapott tűzoltóautóval, a felfújhatós Donald kacsával, a Mádi mamától kapott Game Boyyal, az egymásba kötöt piros repülőkkel és Ferkó színes labdájával is. Az összes játék, ami eddig persona-non-gratanak számított, ami reszketős sírógörcsöt okozott Zsoltinak előkerült a "mágikus" dobozból és végre örömet szereznek nagyfiúnknak. El nem tudjuk képzelni, mi eredményezte e nagy változást, de határozottan örülünk neki! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése