"Kis tücsök, kis tücsök, minden este itt ülök..." - dúdoltam esténként pocakomat símogatva, arról ábrándozva, milyen is lesz az élet, ha majd megszületik várva-várt kisfiunk, Zsoltika........... És azóta már megérkezett Ferkó is :)
Ez már biztos, mert Zsolti ma csekély 20 perc laza könyörgés után hajlandó volt különösebb cirkusz nélkül elaludni egyedül!!! Istenem, csak válna szokássá! Mennyi, de mennyi vitától megszabadulnánk végre!
egyetértek. ja, és olyan jókat írsz az Édesanyákra.
VálaszTörlésköszönöm... hát, mindig megfogadom, hogy többet nem kommentálok ott, de nem tudom befogni a számat sok sarkallatos szöveg láttán....
VálaszTörlés