2012. február 7., kedd

Még mindig siet az úrfi

Ferkó rájött, hogy kell fölemelkedni négykézlábra, aztán most folyton ezt próbálgatja és úgy fel tud dühödni, mint egy kis pulykakakas, mert még nincs ereje előbbre tenni kicsi kezecskéjét... Aztán rengeteget fetreng a földön, sehol sinncs biztonságban... Olyan édes, mikor hason kinyomja magát, majd felemeli az egyik kezét, jó magasra tartja, mind hátrább és hátrább, míg átbillen a testúlya és hanyat vágódik... Persze ilyenkor mindig jót koppan a feje, amitől ő sírni kezd. Ezért most egész nap hosszat a földön van a paplanunk s azon gurigázik a kölök, de mondanom sem kell, 5 percenként kell visszatenni a paplanra, mert lemászik róla...
Zsoltiról meg azt el kell elmondani, hogy nagyon szépen megindult a beszédefejlődése amióta nincs cumi, egyre jobban értekezünk, csak éjjel vannak nagy hisztik, mert bújnak a hátsó fogai és azt hiszem nagyon fáj neki.... 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése