2011. szeptember 13., kedd

Verdák

Míg kórházban voltam, Zsolti nagyon rákapott a Verdák rajzfilmre. Napjában legalább kétszer meg kell néznünk, fülitől farkáig. Kicsit borzongva vettem tudomásul ezt a rajongást, de komolyan mondom, messze több jót tett ez a rajzfilm, mint rosszat. Zsolti már kívülről ÉNEKLI az egész rajzfilmet. Igen, énekli, olyan értelemben, hogy minden jelentősebb hangeffektust már előre bemutat, majd huncutul rám néz, mintegy várva a reakciómat. A kölök beszédfejlődésén is rúgott egyet a rajzfilm, mert felébresztette benne az érdeklődést a szavak és hangok utánzása iránt. Egyre többet mondikál, halandzsái kimondottan magyar dallamlejtésűek. Még egy jelenséget előidézett a rajzfilm: Zsolti elkezdett énekelni. Már egész ügyesen énekelget részleteket a filmben elhangzó dalokból, persze ezt rajzfilm nézése közben, nem attól függetlenül. És Zsoltinak idő közben megtetszettek a helikopterek, így valahányszor helikoptert lát a Verdákban, nagy izgalommal mutat rá kicsi párnás mutató ujjával... :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése