Egy csodálatos nap margójára

Ma egy különösen szép napunk volt.... Délelőtt nálunk járt Ilonka mama és fél óra alatt olyan szép rendet rittyentett a házba, hogy még a tükör is csillogott-villogott, így én nyugodtan tölthettem egy délelőttöt, anélkül, hogy a főzéssel és rendrakással törődtem volna... Köszi mama a segítséget! Aztán bejelentkeztek hozzánk Krisztináék. Zsolti ébredése után érkeztek, Mádi mamával egyszerre... Mádi mama finomságot hozott (mint mindig), így együtt falatoztunk, miközben Zsolti Bencével számítógépezett, Kata meg Ferkót babusgatta... Olyan édesek ezek négyen... úgy tudnak játszani egymással... Zsolti és Bence karácsonykor is, meg Mádi mama születésnapján is remekül játszodtak együtt: kergetőztek, csiklandózták egymást, számítógépen játszodtak... nagyon jól egyeznek... Kata pedig imádja Ferkót! Kéne látni azt a boldogságot az arcán, mikor megpillantja a kis úrfit! És simogatja és babusgatja... igazi kis nő! Szóval együtt voltunk és ennek mindig olyan gyönyörű a hangulata.... Ezért is sajnáltam, hogy el kellett mennem otthonról, de kiudvaroltam nővéreméktől, hogy maradjanak míg haza nem jövök... És én elmentem kórusra... Igen, kórusra... Nagyon vágytam már az éneklésre, a Nagy István kórusra, András bácsira... S mivel barátnőm, Emese, is visszakívánkózott, eldöntöttük, hogy visszaállunk a kórusba... Nem tudom azt szavakban elmondani, higy milyen jól esett ma ott lenni... énekelni (próbálni, mert nem ment az olyan egyszerűen... erősen be vagyok rozsdázva...) Na és akkor hazatérve várt a nagy család, gyerekzsivaly, hinta, poénok, együttlét....szóval olyan ünnep íze volt az egésznek... Aztán pizzát sütöttünk és beszélgettünk... és hiába próbálom leírni, hogy mi minden szépet, jót tettünk együtt, mert úgysem tudnám visszaadni az est hangulatát... Mindenesetre szeretnék sokáig emlékezni erre a mai délutánra.... és remélem hamarosan repetázunk... :D

U.I. Ferkónak kibújt a második fogacskája is :)