Szombat reggel jókedvűen kelt fel Zsolti. Első útja a konyhába vezetett: éhes volt. Látva, hogy nyugodt, türelmes és szófogadó hangulatában van, úgy döntöttem befogom a reggeli készítésbe. Együtt nyitottuk ki a hűtőt, hogy válasszon magának ennivalót. Tojást vett elő. Mondtam neki, remek ötlet, készítünk egy finom rántottát, hisz az az egyik kedvenc étele. Székre állítottam, ketten megtörtük a tojást, kezébe adtam a habverőt és együtt felvertük, majd komótosan végignéztük, hogy alakul a tojás rántottává a forró serpenyőben. mondanom sem kell, hogy ezek utám úgy vágta be a kaját a fiam, hogy egy falatot sem hagyott maga után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése